A nyári meleg a macskákra kevésbé jelent veszélyt, mint a kutyákra, akik több időt töltenek a gazdájukkal a szabadban, és gyakrabban utaznak autóban. A macskák viselkedése nyáron azonban változhat a meleg hatására. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogyan és miért.
Hőszabályozás és aktivitás
A macskák testhőmérséklete általában 38-39°C között mozog. Nyáron, amikor a környezeti hőmérséklet emelkedik, a macskák különféle módszereket alkalmaznak hőszabályozásuk érdekében:
Csökkentett aktivitás: A macskák nyáron kevesebb időt töltenek aktív játékkal és mozgással, inkább hűvös helyeken pihennek. Az alacsonyabb aktivitási szint segít elkerülni a túlmelegedést.
Pihenőhelyek ideális kiválasztása: A macskák hűvös, árnyékos helyeket keresnek nyáron, ahol elkerülhetik a közvetlen napsütést, amit egyébként kifejezetten szeretnek. Gyakran fekszenek ilyenkor csempézett padlóra, hűvös sarkokba vagy akár a fürdőszobába, ahol a környezet is hűvösebb lehet.
Légzés és nyálkahártya nedvesítése: A macskák sem képesek izzadással hőt leadni, mint az emberek, de használnak néhány hatékony módszert a hőleadásra. Gyakrabban nyalogatják magukat, mivel a párolgó nyál segít hűteni a testüket.
Étvágy és hidratáció
A nyári meleg hatással van a macskák étvágyára és hidratációs szükségleteire is:
Csökkenő étvágy: Meleg időben csökkenhet a macskák étvágya. Ennek részben az az oka, hogy a hő hatására az anyagcsere lelassul, így a macskáknak kevesebb energiára van szükségük. Mivel a macskák általában valamivel kevesebbet esznek a melegebb hónapokban, gyakori, hogy nyáron fogynak egy kicsit.
Növekvő vízigény: A macskák alapjáraton is hajlamosak keveset inni, nyáron pdig a hidratáció különösen fontos. A gazdiknak figyelniük kell arra, hogy mindig friss víz álljon rendelkezésre.
Pszichés hatások
A hőmérséklet változása pszichológiai hatásokkal is járhat a macskákra nézve:
Növekvő ingerlékenység: A melegben a macskák ingerlékenyebbek lehetnek. A hőség és a csökkent aktivitási lehetőségek miatt feszültebbé válhatnak. Ez olyan viselkedési változásokat eredményezhet, mint például a gyakoribb morgás vagy akár az agresszió.
Alvási szokások változása: Nyáron a macskák alvási szokásai is megváltozhatnak. Több időt tölthetnek alvással napközben, és inkább éjszaka aktívabbak, amikor a hőmérséklet csökken.
Megelőzés és gondoskodás
A gazdiknak különös figyelmet kell fordítaniuk macskák jólétére a nyári hónapokban:
Biztosítsunk számukra hűsölési lehetőséget: Gondoskodjunk arról, hogy nyáron a lakásban legyenek hűvös helyek, ahol a macska is pihenhet. A ventilátorok vagy légkondicionálók használata segíthet, de a lehúzott redőnyök, behúzott sötétítők és a nappali hőségben zárva hagyott ablakok is sokat segíthetnek.
Rendszeres hidratáció: Biztosítsunk friss vizet, és figyeljünk a macska vízfogyasztására. Legyen mindig friss víz a cica előtt, és érdemes több itatóhelyet kialakítani a lakás különböző pontjain. Nedves eledellel is növelhetjük a macska folyadékbevitelét.
Megfelelő táplálkozás: Kínáljunk könnyű, nedves ételeket, amelyek könnyebben emészthetőek és hozzájárulnak a cica hidratációjához.
Árnyékolás és szellőztetés: Kerüljük a közvetlen napsütést, és biztosítsunk megfelelő szellőzést a lakásban a cica számára is.
A macska bundájának ápolása: A szőr nem csak hidegen, melegben is hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, és ez segít szabályozni a macska testhőmérsékletét. Ha azonban ilyenkor gyakrabban keféljük a macskát, segíthetünk eltávolítani a túlzott aljszőrzetet.
A meleggel összefüggő egészségügyi problémák általában nem olyan gyakoriak a macskáknál. A cicák viselkedése azonban jelentősen változik nyáron, mivel alkalmazkodniuk kell a magas hőmérséklethez. A gazdiknak fontos, hogy megértsék ezeket a változásokat, és megfelelő intézkedéseket tegyenek a macskák egészségének és kényelmének biztosítása érdekében.
Források:
ASPCA – Keeping Cats Cool in Summer
PetMD – How to Keep Cats Cool in Hot Weather
DiamondPet – Debarking pet myths: summer heat is no problem for cats
Alábecsüljük a veszélyt, amit a házimacska jelent a vadmacskák fajára. Ezért is áll ez a mezopredátor, vagyis közepes méretű ragadozó faj a kihalás szélén.
Ez is kiderül abból a friss kutatásból, amit közösen végeztek, és amelynek eredményeit nemrég publikálták az ELTE Etológiai Tanszék, a MATE Vadbiológiai és Természetgazdálkodási Tanszék, valamint a Budakeszi Vadaspark munkatársai. A részletek igen tanulságosak, és sokat elárulnak arról, mit tudnak az emberek a házimacska felelős tartásáról, a vadmacskák védelméről. Pongrácz Péter, az ELTE docense mondja el az izgalmas részleteket a Petcast különkiadásában.
Miért ilyen a cica viselkedése? (remake) 3. évad #2
Sátori Ágnes állatorvossal, viselkedési szakértővel, a Petcast vendégével átvesszük, milyen viselkedés teljesen természetes a macska világában, mik azok, ami problémásak, és ezekkel mit tudunk kezdeni.
Ma már nemcsak a kutyák, de a macskák gazdijai közül is egyre többen fordulnak viselkedésterapeutához. Egyrészt sokkal többen élnek egy vagy több macska társaságában. Másrészt nagyon másképp tartjuk a macskát, mint akár csak 10-20 évvel ezelőtt. Harmadrészt a környezet, amelyben mi és ezzel kedvenceink élnek, nagyon messze áll már a természetestől. Az állandó zaj például nagyon megviseli a macska idegrendszerét, hiszen ő nálunk sokkal jobban hall, ezért gyakori a cicáknál a stressz. Ezt magunk is előidézhetjük, ha mondjuk alig vagyunk otthon, és azt gondoljuk, jó ötlet még egy macskát vinni a cica mellé, hogy ne legyen egyedül.
Rossz cica? Vagy ilyen a macska természete?
Sátori Ágnes azt mondja, a macskák leggyakoribb viselkedési problémái nem feltétlenül azok, amikkel hozzá fordulnak. A durva játékot a gazdival például sokan tolerálják, pedig nem kellene, sőt! Ellenben például a karmolászás a bútorokon vagy az éjszakai vadászat sok macskatartót kiakaszt, pedig ezek a macska természetes viselkedési készletéhez tartoznak, hiszen ragadozó.
Az adásból kiderül többek között, hogy a macskák gazdái gyakran fordulnak terapeutához a vizeletürítéssel kapcsolatos zavarokkal. Náluk a felboruló szobatisztaság, amikor nem az alomba ürítenek lehet egy problémakör. Emellett beszélhetünk külön jelölésről, jelölő viselkedésről, és ez a kettő sajnos van, hogy egyszerre is jelen van. A háttérben pszichés vagy akár testi problémák is állhatnak, ezért is fontos, hogy minden esetben állatorvos és viselkedésterapueta is lássa a cicát.
Ki kell ugyanis zárni a vesével kapcsolatos problémákat, hiszen macskákról beszélünk. Nekik pedig talán a veséjük a leggyengébb szervrendszerük, ezért minden gazdinak nagyon oda kellene figyelnie arra, hogy eleget igyon a macskája. A beszélgetés során kitérünk arra, milyen módokon segíthetjük ezt elő.
Ha a macska stresszel
A viselkedési szakértő felhívja a figyelmet arra, hogy az agresszióval és a szorongással kapcsolatos problémák macskáknál néha összefüggenek. A macska alapvetően magányos állat, de ha kölyök korától úgy szocializálják, jól együtt tud élni más cicákkal is.
De a macska-macska összeillesztés egy külön tudomány, vagy külön kihívás. És ez azt jelenti, hogy ha hazaviszünk egy macskát a meglevő mellé, akkor nem várható el, hogy rögtön barátok legyenek. Van, hogy ez egyáltalán nem is sikerül, és mindkét cica stresszes lesz a helyzettől.
A macskák nagyon territoriális lények, nagy térre lenne szükségük, és a macskatartásban kulcskérdés, hogy hogyan van berendezve a lakás. Egy macskabarát lakásban van három-négy plafonig érő macskabútor, pihenő, alvó és bújóhely, ami elkülönül az üritőhelytől, az evő- és ivótálkától. A macskáknál ezek mind erőforrások, és ahány cica él egy lakásban, annyival meg kell szorozni ezeket a helyeket, különben csúnya verekedés lesz a vége.
A macskák ezeken is tudnak stresszelni, de tulajdonképpen bármi lehet stressz forrása esetükben. A macska, ha stresszesen tartjuk, vagy belebetegszik, vagy negatív viselkedési formákat vesz fel, például kényszeres mosakodás vagy agresszió.
Sokan nem is sejtik, de a macskák egy része számára kifejezett stressz, amikor fogdossuk, ölelgetjük őket. A macskatartóknak elemi igényünk van erre, de a cicák alapvetően ezt nem szeretik, nagyon sok cica nem is viseli jól, és vannak, akik kifejezésre is juttatják ellenérzésüket.
Idős cica nem vén macska!
Az idős kor is magával hozhatja a viselkedés változását. A macskáknál is van demencia, de sokkal ritkább, mint a kutyáknál. A cicák esestében inkább azt lehet látni, hogy ahogy idősödnek, lassabban tanulnak, sokkal jobban ragaszkodnak a megszokott dolgaikhoz.
A kinti cicák már nem tudnak olyan gyorsan felszaladni egy fára. Benti macskáknál is látható, hogy másképp mozog a macska, például elkezd először gondolkodni, és mondjuk megnézi két-három szögből azt a helyet, ahova föl kéne ugrania.
Ha pedig van lépcső a házban, akkor az idősödő cicák már nem fölszaladnak rajta, hanem úgy ugrálnak már fel a fokokon, mint a nyuszi. Ezek apró jelek, de egy rendes gazdi felfigyel rájuk, és konzultál az állatorvossal. Az már egy másik kérdés, hogy a cicák többségét nem szoktatják hozzá a rendszers állatorvosi vizsgálathoz. Hogy ez miért lenne fontos, arról is beszélünk az adásban!
A kóbor cicákat nem az ufók dobták le, és nem is lehet őket egyszerűen fellőni a Holdra, hogy eltűnjenek – fogalmaz szándékosan irónikusan a kóbor macskák helyzetével kapcsolatban Daniela és Stefano Trebbi, a Magyar Macskavédő Közhasznú Alapítvány elnöke és alapítója.
Becslések szerint 2,5 millió macskát tartanak az országban, de a nagy részük nincs ivartalanítva, szabadon jár-kel és szaporodik. Így nem csoda, ha már 3 millióra (!) becsülik a gazdátlan cicák számát.
A Magyar Macskavédő Közhasznú Alapítvány (MAVED), amelynek szlogenje „A megelőzés az igazi mentés” a kóbor macskák befogásával, ivartalanításával és szabadon engedésével próbál valamelyest enyhíteni a helyzeten. S hogy miért nem adnak minden befogott cicát örökbe? Azért, mert a 70-80 százalékuk már kóborkának született, nem, vagy csak rendkívül nehezen lenne az emberhez szoktatható. A számos önkéntes erőfeszítése ezért is egyfajta szélmalomharc, még akkor is, ha a segítségükkel tavaly ivartalanított 2300 cica – macskánként átlagosan tíz utóddal számolva – azt jelenti, hogy 23 ezer cicát mentettünk meg attól, hogy az utcára szülessen betegségben és éhezésben.
Daniela és Stefano Trebbi szerint a kóbor macskák számának csökkentése érdekében alapvetően fontos, hogy az emberek megértsék az ivartalanítás fontosságát, és azt, hogy mit jelent a felelős macskatartás. Emellett szükség van arra is, hogy az állatvédelmet ne támogassák, hanem finanszírozzák. Hiszen gyakorlatilag állami és önkormányzati feladatot látnak el azzal, hogy befogják és ivartalaníttatják a kóbor macskákat. A gazdás macskák ivartalanításába ugyanakkor az államnak és az önkormányzatoknak is aktív szerepet kell vállalniuk a MAVED szerint. Ahogyan teszik azt akár a szomszédos Romániában, mert ez egy drága műtét, amit sokan nem tudnak kifizetni.
A Petcast adásából kiderül még, hogy
a MAVED által működtetett cicaörökbefogadás.hu weboldalon hány cica keres és talál gazdára
milyen feltételekkel lehet tőlük cicát örökbe fogadni
milyen alapvető tudnivalókra készítik el a leendő gazdikat
milyen módon jelölik a már ivartalanított kóborkákat, valamint, hogy
miként látják az állatvédelem jövőjét a Petcast macskás vendégei.
Tarts velünk, ha szeretnél igazán jó cicagazdik lenni, és ha szerinted sem lenne jó tovább növelni a kóbor macskák számát.
A kutya, macska sokaknak csak egy tárgy 2. évad #17
A Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület titkára, Kajó Cecília jól ismeri a magyar viszonyokat, úgyis, mint hatósági ügyekben eljáró szakértő. A beszélgetés során abból indultunk ki, hogy egy, az eutanáziáról készült felmérés szerint a megkérdezett állatorvos majdnem 12 százaléka egészségügyi ok nélkül, pusztán tulajdonosi kérésre is végez eutanáziát. Annak ellenére, hogy az állatvédelmi törvény világosan kimondja: az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. (Az Állatorvostudományi Egyetem munkatársai által végzett eutanázia-kutatás eredményeiről részletes információkkal szolgál Fodor Kinga egyetemi docens ebben az adásban.)
A mostani epizódból kiderül, milyen szankciókra számíthat az állat tulajdonosa és az állatorvos, ha kiderül az illegális eutanázhia, és eljárás indul ellenük. De Kajó Cecília arról is beszél, miért, hogyan jut el egy „gazdi” idáig. Hogy milyen sokan vásárolnak még ma is úgy kutyát, macskát, mint bármilyen használati eszközt vagy dísztárgyat, és válnak meg tőle éppoly könnyedén, mint ezektől, amikor elromlanak (betegek lesznek). Vagy sok velük már a gond, esetleg egyszerűen megunják őket, vagy másik fajta kutya, macska lesz a divat.
Mint az epizód vendége fogalmaz: abszolút hétköznapi valóság ma Magyarországon, hogy az emberek megvesznek egy divatfajtát, lehetőleg olcsón, így szaporítótól, vagyis eleve betegen, majd néhány hónapon belül szembesülnek azzal, hogy az orvosi ellátása a többszörösébe lenne annak, mint amibe az állat eleve került. Ilyenkor aztán megszabadulnak tőle, mehet a menhelyre, az utcára, vagy, ha találnak ehhez állatorvost, akkor a túlvilágra.
A felelős állattartástól az emberek többsége még mindig nagyon messze van – mondja Kajó Cecília. Mégis, sokkal hamarabb szóvá tesszük, ha egy településen nem intézkednek a kóbor kutyák miatt, vagy ha a menhelyeken helyhiányra hivatkozva százával altatnak el cicákat, kutyákat. Pedig ennek is, annak is mi, állattartók vagyunk az okai, így a probléma is csak akkor fog megoldódni, ha alapvetően megváltozik a gondolkodásunk az állattartásról.
