A magyar valóság az állatvédő jogász szemével

A magyar valóság az állatvédő jogász szemével

A kutya, macska sokaknak csak egy tárgy 2. évad #17

A Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület titkára, Kajó Cecília jól ismeri a magyar viszonyokat, úgyis, mint hatósági ügyekben eljáró szakértő. A beszélgetés során abból indultunk ki, hogy egy, az eutanáziáról készült felmérés szerint a megkérdezett állatorvos majdnem 12 százaléka egészségügyi ok nélkül, pusztán tulajdonosi kérésre is végez eutanáziát. Annak ellenére, hogy az állatvédelmi törvény világosan kimondja: az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. (Az Állatorvostudományi Egyetem munkatársai által végzett eutanázia-kutatás eredményeiről részletes információkkal szolgálat Fodor Kinga egyetemi docens ebben az adásban.)

A mostani epizódból kiderül, milyen szankciókra számíthat az állat tulajdonosa és az  állatorvos, ha kiderül az illegális eutanázhia, és eljárás indul ellenük. De Kajó Cecília arról is beszél, miért, hogyan jut el egy „gazdi” idáig. Hogy milyen sokan vásárolnak még ma is úgy kutyát, macskát, mint bármilyen használati eszközt vagy dísztárgyat, és válnak meg tőle éppoly könnyedén, mint ezektől, amikor elromlanak (betegek lesznek). Vagy sok velük már a gond, esetleg egyszerűen megunják őket, vagy másik fajta kutya, macska lesz a divat.

Mint az epizód vendége fogalmaz: abszolút hétköznapi valóság ma Magyarországon, hogy az emberek megvesznek egy divatfajtát, lehetőleg olcsón, így szaporítótól, vagyis eleve betegen, majd néhány hónapon belül szembesülnek azzal, hogy az orvosi ellátása a többszörösébe lenne annak, mint amibe az állat eleve került. Ilyenkor aztán megszabadulnak tőle, mehet a menhelyre, az utcára, vagy, ha találnak ehhez állatorvost, akkor a túlvilágra.

A felelős állattartástól az emberek többsége még mindig nagyon messze van – mondja Kajó Cecília. Mégis, sokkal hamarabb szóvá tesszük, ha egy településen nem intézkednek a kóbor kutyák miatt, vagy ha a menhelyeken helyhiányra hivatkozva százával altatnak el cicákat, kutyákat. Pedig ennek is, annak is mi, állattartók vagyunk az okai, így a probléma is csak akkor fog megoldódni, ha alapvetően megváltozik a gondolkodásunk az állattartásról.

Addig pedig Kajó Cecília egy korábbi mondata sajnos nagyon is érvényes marad: „az állatkínzók köztünk élnek„.

Az állatkínzók köztünk élnek

Az állatkínzók köztünk élnek

1. évad #32

Hétköznapi állatkínzók

Jóérzésű emberként, különösen kisállattulajdonosként, mindig megrendülve, döbbenten állunk az állatkínzásos, állatbántalmazásos esetek előtt. De ne legyünk álnaivak: mindannyian tapasztaljuk, hogy nagyon-nagyon sok kisállatot (kutyát, macskát, tengerimalacot, papagájt vagy gekkót) tartanak messze nem ideális körülmények között vagy kifejezetten rosszul. Még olyanok is, akik elvileg szeretik a kis kedvenceiket, és akik „csak” a legjobbat akarják nekik.

A Petcastnak ebben az epizódjában egy olyan szakember a vendég, aki napi szinten tapasztalja, hogy állatkínzó szó szerint bárki lehet. Egy szomszéd, egy teljesen átlagos ember mögöttünk a sorban, vagy mellettünk a moziban. Kajó Cecília, a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület titkára a címben idézett határozott kijelentést éppen erre alapozza.

Az állatkínzók köztünk élnek – mondja, mert a súlyos állatbántalmazásoknak a többszörösét (!) teszik ki a kisebb súlyú ügyek. Ezek ugyanakkor rengeteg állat életét teszik nyomorúságossá. A kutyák, macskák, tengerimalacok, vagy a ma egyre divatosabb egzotikus állatok nem tudnak segítségért kiáltani. Ezért nekünk, embereknek kell segítséget nyújtanunk vagy kérnünk a számukra. Az nem megoldás, hogy posztolunk egyet: „segítsen valaki”. Mindenki valaki! Mindig, minden helyzetben van megoldás, addig kell menni, amíg ezt megtaláljuk – hangsúlyozza Kajó Cecília. A rendőrség, a jegyző, és a ma már komoly hálózatot képviselő civil állatvédők éppúgy segítségünkre lehetnek ebben, mint a közösségi vagy a hagyományos média.

Hallgass ide, ne legyél közömbös, hozd ki magadból a legjobb gazdit és a legjobb embert! Hallgasd meg a Kajó Cecíliával készült korábbi adást is, amelyben a leggyakoribb esetekről beszél a Bojtár Egyesület titkára. Kiderül, hogy miért ellenzik a kijárós cicatartást, vagy a póráz nélküli sétáltatást. De hallhattok arról is, mennyire gyakori ma már, hogy a válófélben lévő házasok az egykori közös kedvencért is ölre mennek.

Állati jogesetek cicákkal, kutyákkal

Állati jogesetek cicákkal, kutyákkal

1. évad #23

Kajó Cecíliával beszélgetve szóba kerül a jogesetek közül sokminden: a mérgezésektől az állatelhagyásokon át a kijárós macskák és a póráz nélkül sétáltatott kutyák okozta problémákig.

Állati, mennyi az állati jogeset!

A kutyák és a macskák napjainkra tényleg a mi szőrös gyerekeink lettek. Ott tartunk, hogy például egy válásnál a férj és a feleség legalább olyan keményen harcol a házikedvencért, mint a gyerekekért – mondja Kajó Cecília. Egyre több ügyvéd keresi fel ilyen esetekkel a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesületet. Nem ritka, hogy az állattal zsarolják egymást a megromlott kapcsolatban az egykori párok – állat láthatást vagy felügyeleti jogot követelve. Az ilyen helyzetekből pedig nem ritkán kerülnek ki menhelyre kerülő válási árvák.

„Az állatok nem dolgok, nem lehet őket természetben megosztani, ahogyan egyébként például kitenni sem lomtalanításkor, mint a megunt bútorokat” – fogalmaz Kajó Cecília. Sajnos, sokan gondolkodnak így, ezért az „állatelhelyezési” eseteken kívül gyakran keresik meg őket állatelhagyás miatt is. Fontos tudni, hogy aki sorsára hagyja az állatát, akár a város közepére vagy egy orvosi rendelő, egy menhely elé teszi ki, bűncselekményt követ el!

Sajnos, nagyon jellemzőek a mérgezés, lövöldözés miatti jogesetek is. Ha ilyesmi történik, akkor az elkövető kézre kerítésében segíthet a crime mappin, a bűnözésföldrajz. Ez azt jelenti, hogy rárakják az eseteket egy térképre, ahol szöges virslit, fagyállós csalifalaott vagy patkánymérget találtak kutyagazdik. Így igyekeznek feltérképezni az elkövető útvonalát. A köztéri vagy akár egy-egy lakossági kamera is segít, de volt már eset, hogy a közösségi médián keresztüli felhívásokkal találták meg az elkövetőt.

Kijárós macskák, sétáltatás póráz nélkül kutyák

Szintén a jellemző jogesetek közé tartoznak a kutyatámadások, döntően a kutyák kutyák elleniek. Legtöbbször nagyobb testű kutyák támadnak kisebbekre – és az utóbbiak nincsenek pórázon! Sajnos nagyon gyakran történnek ilyenkor tragédiák, és a kiskutyák gazdái szeretnének kártérítést. E miatt a Bojtár egyik gumicsontja a kutyák pórázon sétáltatása.

De a kijárós macskatartás ellen is szót emelnek. Nem is elsősorban jogi okokból ellenzik ezt, bár a jogszabály is tiltja, hogy telekhatárnál tovább menjen az állat. De, mint Kajó Cecília fogalmaz (aki a saját macskáját sen engedi kimászkálni), így tudjuk megvédjük őket attól, hogy veszélybe kerüljenek. Állatszeretőként az sem utolsó szempont, hogy a kontrollálatlan szaporodó macskák hihetetlenül pusztítják az állatvilágot: az énekes madarakat, kisebb méretű hüllőket, kétéltűeket, ízeltlábúakat.