A legtöbb kutya élvezi a pancsolást, és sok gazdi szereti, vagy szeretné a strand adta élvezeteket is megosztani kedvencével. Ez nem egyszerű, mert éppen a nyári szezonban sok vízparti területről ki vannak tiltva a kutyák. A nem kutyások közül sokan meg vannak győződve arról, hogy ez azért van így, mert az ebektől a vízben különféle fertőzéseket kaphatnak el. Ebben az epizódban ezt a tévhitet is eloszlatja Fodor Kinga állatorvos, az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezetője. Emellett arról is beszélgetünk, hogyan strandoljunk úgy a kedvencünkkel, hogy az mindenkinek, neki is jó legyen.
Semmilyen halálos vagy rendkívüli veszélyt nem jelent egy szabad vízben fürdőző kutya, mint amennyire ezt az emberek többsége hiszi, vagy amennyire ez elterjedt. Ha szabad vizekben fürdünk, akkor ott aztán tényleg sokféle betegséget el lehet kapni, de nem a kutyáktól. Hanem azért, mert az a víz mindenféle kórokozót tartalmazhat.
Azt, hogy egy strand kijelölhető kutyamentes övezetnek, alapvetően egy 2008-as kormányrendelet szabályozza. Ez a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről szólva megszabta hogy milyen helyeken nem lehet kutyát bevinni a vízbe szezonban. Erről egyébként nem csak ez a rendelet, hanem önkormányzati rendelkezések is szólhatnak.
Szabad a strand – Veszélyforrások a vízben
A kutyák többsége szereti a vizet, de vannak az úszásra kevésbé alkalmas fajták. Mindig figyeljünk arra, hogy ha sodrás, áramlat van, akkor akármennyire jól úszik a kutya, elsodorhatja a víz, akkor is ha jó úszó, mert elfáradhat. Ezért érdemes flexi pórázzal úsztatni, fürdetni vagy úszni vele, mert akkor tudunk neki segíteni kijönni. Ilyenkor hámot kell használni, és arra kell a pórázt erősíteni. Másik veszélyforrás, hogy a szabad vizekben, főleg a hajnali órákban vagy későn, a napnyugta utáni időszakban a ragadozó halak elkaphatják a kistestű kutyákat.
Sokan viszik magukkal a kutyát kenuban, sup-on. Ilyenkor mindig viseljen a kutya mentőmellényt, mert akármennyire jól tudunk kenuzni, supolni, bármikor beborulhatunk. Ha ilyenkor még a kutyára is figyelni kell, akkor ez nagyon balesetveszélyes az emberre és a kutyára is.
Ami még problémát okozhat, amikor nagyon meleg van, akkor a kenuból, supról bedobják a kutyát a vízbe, hogy lehúljön. De ez egy nagyon erős stresszt, sokkot is okozhat ugyanúgy, mint nálunk, embereknél is, amikor felhevült testtel ugrunk be a vízbe. Ilyenkor locsolni érdemes, vizes kézzel simogatni, hogy mindig maradjon nedves a szőre.
Veszélyforrások a vízparton
Nagyon fontos, hogy ha a kutyával elindulunk bárhová utazni, kirándulni, vagy vízpartra, akkor tekintsünk rá úgy, mintha egy 4-5 éves kisgyerekkel mennénk. Mindent vigyünk, amire szüksége lehet. Az egy dolog, hogy ha a strand az úticél, akkor egy árnyékos helyen tesszük le a matracot, és ott odaülünk le pihenni, de érdemes a kutyusnak külön napernyőt vinni.
A vízpart a külső paraziták, elsősorban a szúnyogok miatt veszélyes környezet. A szúnyogok a szívférgesség közvetítői. Ezért mindenképpen olyan parazitaellenes készítményt kell a kutyán alkalmazni, ami vízálló. A hosszú, lógó fülű kutyáknál pedig fontos a fülek kiszellőztetése. Ők kifejezetten veszélyeztetettek a fülgyulladás szempontjából. Ha pedig olyan helyen engedtük a vízbe, ahol embereknek tiltják a fürdést higiéniai problémák miatt, akkor a kutyát fürdessük meg samponnal otthon. De leginkább ne engedjük ilyen helyen fürdeni.
Nagyon-nagyon figyeljünk, hogy ne hevüljön fel a teste. Mindig legyen nálunk hideg ivóvíz, ha nem tudunk hűtőtáskát kivinni magunkkal, akkor a büfében a kutyának is vegyünk ásványvizet, és folyamatosan kínáljuk föl a számára. Nagyon vigyázzunk, hogy ne szaladjon el, tehát mondjuk, ha a gazda elbóbiskol napozás közben, akkor a kutya ne tudjon elkószálni.
A kutyajátékok elmaradhatatlanok, de figyeljünk rá, hogy ne akkor játsszunk vele, amikor nagyon meleg van, nehogy hősokk legyen a következménye. Ez vízparton is megtörténhet!
Sokan nyaralás előtt nyiratják le a kutyájukat, holott – főleg annak a kutyának, amelyik ritkán van nyírva – kell két-három hét, amíg ehhez a hőháztartása alkalmazkodik. A kutya szőre ugyanis nemcsak a hidegtől, a melegtől is véd! Ha pedig nagyon megnyírják, akár napégést is kaphat, erre oda kell figyelni!
Ma Magyarországon a kutyáknak csak az 5-10 százaléka ivartalanított, a macskáknál pedig még rosszabb ez az arány. Ennek egyik fő oka a rengeteg hiedelem, ami az ivartalanítás körül még ma is él.
A Petcastnak ebben a felújított epizódjában sorra vesszük ezeket a tévhiteket Fodor Kinga állatorvos, az Állatorvostudományi Egyetem Tanszékvezető docense és Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga elnöke segítségével.
Szó esik arról, igaz-e hogy az ivartalanítás elhízást, elbutulást, pajzsmirigy-alulműködést, csontrákot, vagy diszpláziát okoz (NEM).
Igaz-e, hogy a műtét kockázatos, előtte egyszer ellenie van egy legalább tüzelnie kell a szukának, hogy ezzel egy örömforrástól fosztjuk meg a cicát, kutyát (NEM).
Igaz-e, hogy felborítja a hormonháztartást, eltorzítja a személyiséget, megváltoztatja a viselkedést (NEM).
Meg beszélünk arról is, hogy mindezekkel szemben milyen előnyei vannak a műtétnek, aminek – ha egyszeri kiadásként megterhelő is lehet –, bele kell férnie a felelős állattartásba.
A kutyaetetés körüli tévhiteket ezúttal is egy szakértő segít eloszlatni és tisztázni: mit eszik, ehet valójában a kutya. Az adás vendége Fodor Kinga állatorvos, kisállattáplálási szakértő, aki könyvet is írt a témában Mit egyen a kutyám címmel.
Állítások arról, mi a jó a kutya számára. És válaszok, hogy valóban mi a jó, ha mit – és hogyan – eszik a kutya.
Állítás: A tápok, konzervek egészségtelenek, természetellenes ezekkel etetni a kutyát.
Válasz: Tényleg egy természetellenes táplálási mód, mert az állatok a természetben nem konzervből, meg zacskóból szerzik a táplálékaikat. De ha belegondolunk, az is természetellenes, ahogyan tartjuk ma az állatainkat. Ebben a környezetben legalább olyan táplálékot adjunk az állatnak, aminek a beltartalma, összetétele megközelíti azt, amire a fajnak a leginkább szüksége van. A tápok minősége azonban nagyon eltérő, fontos a körültekintő választás!
2. Állítás: A kutya ragadozó, nyers hússal kell etetni.
Válasz: Azt szokták mondani, hogy a farkas sem főzi meg nagy kondérban a táplálékot. Igen ám, csakhogy amíg a farkasból kutya lett, addig eltelt százezer év, és azokból a farkasokból lettek kutyák, akik nagyon jól alkalmazkodtak ahhoz a táplálékhoz, amit az ember fogyaszt. Másrészt a farkasok átlagosan 4-5 évig élnek, maximum 6. A kizárólag nyers hússal, csonttal etetés nagyon súlyos kalcium- és jódhiányhoz vezet már egy éven belül. A nyers vagy a B.A.R.F. etetést lehet jól, sőt professzionálisan csinálni, de ehhez nagyon kell érteni.
3. Állítás: A házi koszt a legjobb a kutyának.
Akkor, ha tényleg tudjuk, hogy mit adunk a kutyának, és nem az általunk el nem fogyasztott maradékokból rakunk össze valamit, mint a konyhamalacnak. A házi koszt jó esetben egy kimondottan a kutya számára válogatott alapanyagokból összeállított takarmánykeverék.
5. Állítás: A csirkés tápok allergiát okoznak.
Válasz: A statisztikák szerint ez nem igaz. Tíz vakarózó, bőrszőrtüneteket mutató kutyából mindössze egy táplálékallergiás, és az összes táplálékallergiás kutyának csak körülbelül a 4-5 százaléka allergiás kimondottan a csirkére. Sokkal gyakoribb a marhahúsallergia kutyáknál.
7. Állítás: Fontos, hogy a kutya étrendje változatos legyen. Aki táppal etet, időnként váltogassa azt.
Válasz: A teljesértékű táp lényege, hogy gyakorlatilag minden tartalmaz, amire a kutyának szüksége van. Ha azt látjuk, hogy a kutya jó étvággyal megeszi a tápot, egészséges, szép a szőre, megfelelő a vitalitása, akkor biztosak lehetünk benne hogy megfelelő az az eledel. A kutya nem ember, nem vágyik mindig új ízekre, ezt csak mi, emberek gondoljuk, mert mi szeretjük a változatosságot.
8. Állítás: Naponta többször kell etetni.
Válasz: Egészséges felnőtt kutyát egy nap egyszer kell megetetni. A húsevő ragadozók emésztése másként működik, mint az emberé. Ha egyszer egy nap megkapja az adagját, majd az 24 óráig emésztheti, az számára az ideális. Vannak természetesen kivételek: a kölyköket gyakrabban kell etetni, a gyomorcsavarodásra hajlamos, nagy testű kutyának kétszer adjunk enni és az 5 kg alatti fajtáknak is, mivel náluk sokkal gyorsabb az anyagcsere.
9. Állítás: Egy héten legalább egyszer kell koplaló napot tartani.
Válasz: Nem kell, de lehet. Az ideális kondíció megtartásának az egyik nagyon jó módja a koplalónap. Ez nem okoz egyik kutyának sem akkora szenvedést, mint ahogy ezt mi emberek gondoljuk. Ellenben kapunk egy hosszú életet élő egészséges, nagyon jó kondícióban lévő kutyát. Az 5 kiló alatti kutyáknál azonban nem szabad koplalónapot tartani.
10. Állítás: A válogatós állat is ráfanyalodik az ételre, ha éhes!
Válasz:
Ez így van. A kutya leginkább akkor lesz válogatós, ha megszokta, hogy válogathat. Tehát, ha kap valamit, és nem tetszik neki, akkor néz a nagy szemeivel, és mi mindennel megkínáljuk, csak hogy egyen. Nyugodtan lehet azt csinálni ilyen kutyánál, hogy letesszük neki a számára megfelelő keveréket vagy tápot, nem eszi, elveszük. Fél nap után megint odaadjuk, nem eszi, elveszük. Másfél-két nap után már a kutya el fogja kezdeni enni, hiszen éhes. Drasztikus módszermek tűnik, de az esetek 99%-ában működik.
Fodor Kinga kisállattáplálási szakértő állatorvostól a Petcast adásában korábban már hasznos tanácsokat kaphattál arról, milyen veszélyekkel jár, ha túlsúlyos lesz a kedvenced, és hogyan előzheted meg az elhízást. De beszélgettünk vele a kutyákra veszélyes ételekről, meg arról is, hogyan vigyázzunk kisállatainkra karácsony környékén.
Fodor Kinga állatorvos, kisállattáplálási szakértő lesz a macskaetetési hiedelmek tisztázásában a segítségünkre, aki könyvet is írt a témában Mit egyen a macskám címmel. Nem mellesleg az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezetője.
Az adásból kiderül, mi igaz abból, hogy
1. A macska húsevő, nem kell neki mást adni
2. Minden táp szemét, nem szabad száraztáppal vagy konzervvel etetni
3. A tápoktól, főleg a konzervektől finnyásak lesznek a macskák
4. Ne kapjon a cica száraztápot, mert húgyköves lesz
5. A cicáknak tejet és tejtermékeket kell adni
6. Fokhagymát kell adni a macskának, akkor nem lesz férges, bolhás
7. A macskáknak is lehet koplaló napot tartani (SOHA!)
Az adásban szóba kerül, milyen ételekre tudnak rákattanni a macskák, mi lehet az oka annak, ha nem isznak eleget, meg az is, hogy mitől lesznek válogatósak. A lentri linkre kattintva máris meghallgathatod! 😉
Fodor Kinga kisállattáplálási szakértő állatorvos nem most először van a Petcast hallgatóinak segítségére. Hasznos tanácsokat kaphattál már tőle arról, milyen veszélyekkel jár, ha túlsúlyos lesz a kedvenced, és hogyan előzheted meg az elhízást. De beszélgettünk vele már a kutyákra veszélyes ételekről, meg arról is, hogyan vigyázzunk kisállatainkra karácsonyra készülődvén.
Mire figyeljünk karácsony környékén, ha kutyával, cicával élünk egy fedél alatt? Erről beszélgetek Fodor Kinga állatorvos, táplálási szakértővel, az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezető docensével. Mivel ne etessük
Az adásból kiderül, hogy a kutyák számára az egyik legnagyobb veszély a karácsonyi ünnepi időszakban a csokoládémérgezés. Minél sötétebb a csokoládé, annál veszélyesebb. A tünetek az emberi koffeinmérgezéshez hasonlóak: a kutya túlpörög, liheg, rengeteget iszik, nyálzik, iszonyatosan erős a szívverése. Azonnali állatorvosi ellátást igényel! A kutyákra a csokoládénál is veszélyesebb azonban a nyírfacukor, vagy másnéven xilit, ha a kutya elájul, sokkot kap, azonnal rohanni kell az állatorvoshoz.
A macskákra a hagymafélék veszélyesek, vérképzési zavart okozhatnak náluk, figyeljünk, mert például a pörköltszaftban is van hagyma! Az adásból az is kiderül, hogy a macskák szeretik az alkoholt, sőt rá is tudnak szokni! A macska finnyás, ellopkod ugyan dolgokat, de nem eszi meg, ezért rájuk kevésbé kell odafigyelni ilyenkor is, mint a kutyákra. Akik például élvezettel kukáznak.
Állatorvos vendégem az ünnepi készülődés veszélyeiről is beszél ebben az adásban, a csomagolóanyagoktól a lakásdíszekig. (S ha már karácsony, hallgasd meg azt a beszélgetést is, ami arró szól, miért nem jó ötlet kisállatot adni ajándékba!)
Fodor Kinga azt is elmondja, milyen tünetek esetén forduljunk azonnal orvoshoz a kedvencünkkel, és hogy soha, semmilyen körülmények között embernek való gyógyszert az állatoknak. „Ha baj van, semmiképpen ne kezdjünk el otthon orvosost játszani!” – hangsúlyozza a szakértő. Az elsősegélynyújtás elsajátítása pedig minden gazdi számára életbevágó, ezt például a PetwiseCare tanfolyamán is elsajátíthatod.
Fodor Kinga táplálási szakértőként is rendszeres vendége a Petcast adásainak, részletesen elmondja egy korábbi beszélgetésben, milyen ételeket ne adjunk a kutyának soha, mert azzal csak ártunk neki.
