Nyáron is gondtalanul!

Nyáron is gondtalanul!

3. évad #7

Az adás vendége Káplár Krisztina állatorvos, akivel átbeszéljük, milyen veszélyekre érdemes figyelni a kutyák esetében nyáron, miként előzhetjük meg a bajt, és mit tehetünk, ha mégis történik valami nem várt esemény.

Nyáron a hőség fokozott veszély

A kutyák testén nincsenek verejtékmirigyek, minimális mértékben a talpukon keresztül tudnak izzadni, illetve lihegéssel tudják hűteni magukat. A hőguta által kifejezetten veszélyeztetett fajták a rövid orrúak, például a mopszok, a boxerek,  mindenféle bull típusú kutya. Ezeknek ugye még lágyszájpadlása is vastagabb, tehát a levegő útjában ott van a vastag lágyszájpadlás, tehát eleve nem is olyan hatékony a légcsere, így aztán a lihegés sem olyan hatékony. Emiatt ők egy nyári séta alatt is nagyon gyorsan túl tudnak hevülni, és hőgutát kapnak. A gazdik pedig sokszor már későn ismerik fel, hogy nagy a baj.

Csökkenthetjük a kutyák veszélyeztetettségét például hűtőmellények, vagy hűtőpárnák segítségével utazás közben vagy akár otthon is. De akár egy hidegvizes törölköző is nagyon jó lehet ilyenkor. Arra azért vigyázni kell, hogya kutyát túlhűteni sem szabad.

A kutyák nyírását is ésszel kell csinálni. A bunda alapvetően hőszigetel. Nemcsak a hidegtől véd télen, hanem a melegtől is nyáron. Rövidebbre lehet nyírni egy hosszú szőrű kutya bundáját, hogy könnyebben kezelhető legyen nyáron. De az egészen rövidre nyírás az kimondottan ellenjavalt, főleg azoknál, akik nincsenek rendszeresen nyírva.

Megfázni nem nagyon szoktak a kutyák. Az ő esetükben nyáron inkább a légáramlás – légkondinál, kocsiban utazásnál lehúzott ablakkal – szokott szemproblémákat, elsősorban kötőhártya-gyulladást, szemszárazságot okozni.

Veszélyek vízben, vízparton

Nyáron a vízben érdemes figyelni arra, hogy ne nyeljen sok vizet a kutya, mert vízmérgezést kaphat. De nagytestűeknél lehet a gyomorcsavarodás is ennek a kockázata. Kistestűeknél gyakoribb, hogy a kutyák kihányják a sok vizet. A tengeren mindez azzal jár, hogy nem csak hánynak, hanem hasmenésük is lesz a sós víztől.

A sós víz kiszárítja a kutyák bőrét, ahogy nekünk is. Ezért egy tengervizes fürdőzős nap után mindenképpen édes vízzel le kell a kutyát öblíteni. És minden fürdőzés után ügyelni kell arra, hogy megszáradjon a kutya bundája. Mert, ahol nedves marad a bundája, ott a bőre begyulladhat.

A szabad vizeknél reális veszély a folyók sodrása, az örvények, a mély bányatavak, illetve a városhokhoz közeli folyókban a szennyezettség. Érdemes szem előtt tartani, hogy vannak olyan kutyafajták, amelyek gyakorlatilag alkalmatlanok az úszásra. Az esetükben nem érdemes erőltetni a vízisportokat, ám ha a kutya szeret úszni, az jó, mert ez egy nagyon egészséges mozgásforma.

Ahol nem nyírják a füvet, ott nagyon sok toklász. A leggyakoribb a fülben, lábujj-közökben, macskákban kimondottan a szemben. De torokban, pérában, akár pénisz nyálkahártyánál is előfordul, és sajnos testüregeken belülre is bejut. A bőrön keresztül az izmok között egészen hasüregbe is el tud jutni, vagy a légutakon keresztül átfúrja magát. Ezért is, meg a kullancsok miatt is nagyon fontos átnézni a kutyát minden egyes séta után. A babézia nagyon súlyos, halálos betegség, amit sokkal egyszerűbb megelőzni, mint kezelni. De a szúnyogok elleni védelem is alapvetően fontos, ma már nemcsak nyáron, hanem egész évben.

Nyári finomságok – csak óvatosan!

Fagyi a kutyának? Nagyon-nagyon kell figyelni, bármit kap a kutya, el kell olvasni az összetételét. Rengeteg termék tartalmazhat xylitet, és ez halálosan mérgező a kutyára, méghozzá nagyon kis mennyiségben! Nyáron gyakori, hogy a kutyának hasmenése van, és kiderül: sütögettek, grillparty volt vagy bográcsozás, és kapott ezt-azt a kutya. Az a kutya, amelyik rendszeresen háztartási maradékokat eszik, az nem érzékeny a zsíros, fűszeres ételekre, de amelyik mindig tápot eszik, de a grillezésnél kap egy csomó tarját, meg zsírosat, meg szalonnát, az rosszul lesz ezektől. De ez ugyanígy igaz például a csülökre, aminek a bőrét, csontját odaadják. Ráadásul ezek a kistestű, fehér kutyusok még sokkal érzékenyebbek minden ilyesmire. Egy nagyobb szalonnadarab vagy egy zsírosabb, fűszeresebb hús már egy hasnyálmirigy-gyulladást ki tud náluk váltani, aminek a fő tünete az erős hányás.

Ami a gyümölcsöt, zöldséget illeti, a kutya – a macskával ellentétben – nem szigorú húsevő. A kutya füvet is legel, nem mindig csak azért, hogy hányjon. Ez tévhit. Van, amelyik egyszerűen szeret legelészni, és ugyanígy szeretik a zöldséget, gyümölcsöt, és a rost kell is az emésztésükhöz. A magas cukortartalmú gyömölcsökkel azonban óvatosan, a dinnyével is, szőlőt pedig inkább ne adjunk, mert halálos lehet a kutyára.

Bolha, kullancs, szúnyog ellen is óvd őt!

Bolha, kullancs, szúnyog ellen is óvd őt!

Vedd komolyan a védekezést! (remake) – 2. évad #14

Szerencsére, ma már többféle lehetőségünk van védekezni a kullancs, a szúnyog, a bolha vagy az atka ellen, és kell is. Különösen a jó idő beköszöntével (bár, sajnos most már gyakorlatilag egész évben találkozhatunk kullanccsal is).

A külső élősködők elleni védelem a Petcast mostani epizódjának témája, az adás vendége Sótonyi Kata állatorvos, a Vizavet Állatorvosi Rendelő tulajdonosa. Az ő szakértő segítségével vesszük át, hogy

  • melyek a legveszélyesebb/leggyakoribb külső élősködők a kutyák, illetve a macskák esetében
  • ezek ellen milyen módszerekkel lehet, illetve érdemes védekezni
  • veszélyes-e a gyógyszeres megoldás, illetve alkalmasak-e a vérszívók távoltartására az olyan kíméletes szerek, amilyenek például az illóolajak
  • milyen betegségeket okozhat a bolha, a kullancs vagy a szúnyog, és hogy
  • ezeknek milyen tüneteik és kezelési lehetőségeik vannak.

Szóba kerül tehát a babézia vagy a szívférgesség is.

Tarts velünk ebben az adásban is, mert ha csak nem mozdulsz ki a lakásból, és az ablakot sem nyitod ki, nem úszod meg, hogy meg ne csípjen a szúnyog, vagy akár a kullancs. Ráadásul a korán beköszöntött tavasz miatt idén hamarabb várható a hazánkban újonnan megjelent, veszélyes Hyalomma kullancsok felbukkanása is, ahogyan arra a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Kullancsfigyelő programja nemrég felhívta a figyelmet.

Gyerek és kutya/Kutya és gyerek

Gyerek és kutya/Kutya és gyerek

Jó lesz, de csináld okosan!

2. évad #10

Az adás vendége Sátori Ágnes pszichológus, állatorvos és viselkedésterapeuta.

Beszélgetésünk során kitérünk arra, miért hasznos, ha a fiatal pároknak előbb van kutyájuk vagy cicájuk, mint babájuk. Megnézzük, milyen kihívásokkal jár, ha egyszerre akar valaki kiskutyát és kisgyereket nevelni.
Szóba kerül, hogy a terápiás kutya segíthet-e a speciális nevelési igényű, beteg vagy fogyatékkal élő gyerekeknél.
Megbeszéljük, ráhagyhatjuk-e a döntést a gyerekre arról, legyen-e cicája, kutyája vagy más kisállata.

Sátori Ágnes elmondja azt is, jelenthet-e bármilyen veszélyt egy cica vagy kutya egy kisbabára, kisgyerekre, vagy hogy szerinte miért nem szabad engedni, hogy egy általános iskolás gyerek egyedül sétáltassa a kutyát még akkor is, ha az szófogadó.

Hallgass ide, hogy a legjobb szülő mellett a legjobb gazdit is kihozhasd magadból! Ha pedig éppen nagyon nagy nyomás alatt állsz, mert a gyereked folyton egy cicáért, kutyáért vagy hörcsögért nyaggat, vagy te szeretnéd őt meglepni, mindenképpen hallgasd meg ezt az adást is.

Mit eszik a kutya?

Mit eszik a kutya?

Le a kutyaetetés körüli mítoszokkal!

2. évad #6

A kutyaetetés körüli tévhiteket ezúttal is egy szakértő segít eloszlatni és tisztázni: mit eszik, ehet valójában a kutya. Az adás vendége Fodor Kinga állatorvos, kisállattáplálási szakértő, aki könyvet is írt a témában Mit egyen a kutyám címmel.

Állítások arról, mi a jó a kutya számára. És válaszok, hogy valóban mi a jó, ha mit – és hogyan – eszik a kutya.

  1. Állítás: A tápok, konzervek egészségtelenek, természetellenes ezekkel etetni a kutyát. 

    Válasz: Tényleg egy természetellenes táplálási mód, mert az állatok a természetben nem konzervből, meg zacskóból szerzik a táplálékaikat. De ha belegondolunk, az is természetellenes, ahogyan tartjuk ma az állatainkat. Ebben a környezetben legalább olyan táplálékot adjunk az állatnak, aminek a beltartalma, összetétele megközelíti azt, amire a fajnak a leginkább szüksége van. A tápok minősége azonban nagyon eltérő, fontos a körültekintő választás!

    2. Állítás: A kutya ragadozó, nyers hússal kell etetni.

    Válasz: Azt szokták mondani, hogy a farkas sem főzi meg nagy kondérban a táplálékot. Igen ám, csakhogy amíg a farkasból kutya lett, addig eltelt százezer év, és azokból a farkasokból lettek kutyák, akik nagyon jól alkalmazkodtak ahhoz a táplálékhoz, amit az ember fogyaszt. Másrészt a farkasok átlagosan 4-5 évig élnek, maximum 6. A kizárólag nyers hússal, csonttal etetés nagyon súlyos kalcium- és jódhiányhoz vezet már egy éven belül. A nyers vagy a B.A.R.F. etetést lehet jól, sőt professzionálisan csinálni, de ehhez nagyon kell érteni.

    3. Állítás: A házi koszt a legjobb a kutyának.

    Akkor, ha tényleg tudjuk, hogy mit adunk a kutyának, és nem az általunk el nem fogyasztott maradékokból rakunk össze valamit, mint a konyhamalacnak. A házi koszt jó esetben egy kimondottan a kutya számára válogatott alapanyagokból összeállított takarmánykeverék.

    5. Állítás: A csirkés tápok allergiát okoznak.

    Válasz: A statisztikák szerint ez nem igaz. Tíz vakarózó, bőrszőrtüneteket mutató kutyából mindössze egy táplálékallergiás, és az összes táplálékallergiás kutyának csak körülbelül a 4-5 százaléka allergiás kimondottan a csirkére. Sokkal gyakoribb a marhahúsallergia kutyáknál.


    7. Állítás: Fontos, hogy a kutya étrendje változatos legyen. Aki táppal etet, időnként váltogassa azt.

    Válasz: A teljesértékű táp lényege, hogy gyakorlatilag minden tartalmaz, amire a kutyának szüksége van. Ha azt látjuk, hogy a kutya jó étvággyal megeszi a tápot, egészséges, szép a szőre, megfelelő a vitalitása, akkor biztosak lehetünk benne hogy megfelelő az az eledel. A kutya nem ember, nem vágyik mindig új ízekre, ezt csak mi, emberek gondoljuk, mert mi szeretjük a változatosságot.

    8. Állítás: Naponta többször kell etetni.

    Válasz: Egészséges felnőtt kutyát egy nap egyszer kell megetetni. A húsevő ragadozók emésztése másként működik, mint az emberé. Ha egyszer egy nap megkapja az adagját, majd az 24 óráig emésztheti, az számára az ideális. Vannak természetesen kivételek: a kölyköket gyakrabban kell etetni, a gyomorcsavarodásra hajlamos, nagy testű kutyának kétszer adjunk enni és az 5 kg alatti fajtáknak is, mivel náluk sokkal gyorsabb az anyagcsere.

    9. Állítás: Egy héten legalább egyszer kell koplaló napot tartani.

    Válasz: Nem kell, de lehet. Az ideális kondíció megtartásának az egyik nagyon jó módja a koplalónap. Ez nem okoz egyik kutyának sem akkora szenvedést, mint ahogy ezt mi emberek gondoljuk. Ellenben kapunk egy hosszú életet élő egészséges, nagyon jó kondícióban lévő kutyát. Az 5 kiló alatti kutyáknál azonban nem szabad koplalónapot tartani.

    10. Állítás: A válogatós állat is ráfanyalodik az ételre, ha éhes!

    Válasz:

    Ez így van. A kutya leginkább akkor lesz válogatós, ha megszokta, hogy válogathat. Tehát, ha kap valamit, és nem tetszik neki, akkor néz a nagy szemeivel, és mi mindennel megkínáljuk, csak hogy egyen. Nyugodtan lehet azt csinálni ilyen kutyánál, hogy letesszük neki a számára megfelelő keveréket vagy tápot, nem eszi, elveszük. Fél nap után megint odaadjuk, nem eszi, elveszük. Másfél-két nap után már a kutya el fogja kezdeni enni, hiszen éhes. Drasztikus módszermek tűnik, de az esetek 99%-ában működik.

    Fodor Kinga kisállattáplálási szakértő állatorvostól a Petcast adásában korábban már hasznos tanácsokat kaphattál arról, milyen veszélyekkel jár, ha túlsúlyos lesz a kedvenced, és hogyan előzheted meg az elhízást. De beszélgettünk vele a kutyákra veszélyes ételekről, meg arról is, hogyan vigyázzunk kisállatainkra karácsony környékén.

    Ezért jó egy madáretető!

    Ezért jó egy madáretető!

    2. évad #04

    Sokan vagyunk, akik örömünket leljük a kis énekesmadarak látványában. Télen, amikor nehezebben jutnak eleséghez, ehhez elég egy madáretető a teraszra vagy a kertbe.

    Madáretető megfelelő minőségű eleséggel – csak ennyi kell, hogy a kertbe vagy az erkélyre, ablakpárkányra szoktasd a madarakat. Persze, fontos, hogy a madáretető biztonságos helyen legyen, és se ragadozó madár, se macska vagy kutya ne tudja levadászni a madárkákat.

    Bár a madarak egy része nyár végén, ősszel elrepül tőlünk melegebb égtájakra, még így is sok marad itt télre is. A vadmadarak számára nem létkérdés, hogy etessük őket. Ám, ha szeretnéd, hogy cinegék, ökörszemek, vörösbegyek vagy őszapók rendszeres vendégeid legyenek, etesd (és itasd) őket!

    Az adásból megtudhatod, hogy a madáretető hol van jó helyen, és mit érdemes beleraknod. A Petcast vendége, Máté Lilla állatorvos arról is beszél, miért vitatéma még a szakértők körében is a madárkák tavaszi, nyári etetése.

    A téli madáretetéssel kapcsolatos további információkért a Magyar Madártani Egyesület honlapját is érdemes felkeresned. Ha pedig a vadmadarakról szeretnél még többet megtudni, akkor hallgasd meg a „madaras” állatorvossal készült korábbi adást itt. Ezt már csak azért is nagy szeretettel ajánlom, mert Máté Lilla az Oriolus Vad- és Madármentő Alapítvány egyik alapítója is.