Szerző: Haiman Éva | jún 23, 2024 | Állatvédelem, Kicsik & nagyok
3. évad #5
Egyre többen vásárolnak például gekkót, degut, kakadut, kígyót vagy akár kengurut. Anélkül, hogy tisztában lennének azzal, milyen módon kell ezeket a különleges, egzotikus állatokat tartani, mivel és hányszor kell etetni stb. Sajnos, emiatt nagyon sok rágcsáló, hüllő és madár él rossz körülmények között. Akár úgy is, hogy ennek a saját gazdái sincsenek tudatában.
A négy fal közti, nem szándékos állatkínzás egyáltalán nem ritka. Az egzotikus állatok fogyóeszközök a meggondolatlan állattartóknál. Ezek a vétlen áldozatok pedig, ahogyan a szakértők fogalmaznak, „néma sikolyra tátják szájukat”.
Az adás vendégeivel, Kajó Cecília jogásszal, a Bojtár Telefonos Jogsegélyszolgálat titkárával, és Némedi Edinával, az Állatmentő Szolgálat munkatársával most a tudatosság fontosságáról és az impulzusvásárlás következményeiről beszélgetünk, arról, hogy
- nem lehet bármilyen egzotikus állatot otthon tartani, ezt nemzetközi egyezmény (CITES) szabályozza,
- az egzotikus állatok tartása, állatorvosi kezelése drága,
- lehet, hogy már eleve betegen vásároljuk meg az állatot a kereskedőtől, szaporítótól, de erről sejtésünk sincs,
- az egzotikus állatok többsége tünetrejtő, mert préda, ezért mire a rossz tartás miatti betegség jeleit mutatja, sokszor már menthetetlen,
- rengetegen akarnak megszabadulni az átgondolatlanul vásárolt egzotikus állatoktól, ami már a mentésükkel foglalkozó szervezetek számára is kihívást jelent.
2023-ban egyetelen hónap alatt több mint száz állatot akartak gazdái leadni valamelyik állatvédelmi szervezetnek, de azok kapacitása (elhelyezés, karantén, szűrővizsgálatok, gyógykezelés, műtétek stb.) véges. A bekerülő állatok ellátási, kezelési költségei összességében meghaladták volna a 10 millió forintot!
Az egzotikus állatok tartása kiemelt felelősség. Erről ebben az adásban Schütz Éva egzotikus állatorvos részletesen beszélt. Ha nem értünk hozzá, vagy nem szeretnénk sok energiát a megtanulásába fektetni, akkor inkább ne tartsunk ilyet!
Szerző: Haiman Éva | szept 23, 2023 | Állatvédelem
1. évad #32
Hétköznapi állatkínzók
Jóérzésű emberként, különösen kisállattulajdonosként, mindig megrendülve, döbbenten állunk az állatkínzásos, állatbántalmazásos esetek előtt. De ne legyünk álnaivak: mindannyian tapasztaljuk, hogy nagyon-nagyon sok kisállatot (kutyát, macskát, tengerimalacot, papagájt vagy gekkót) tartanak messze nem ideális körülmények között vagy kifejezetten rosszul. Még olyanok is, akik elvileg szeretik a kis kedvenceiket, és akik „csak” a legjobbat akarják nekik.
A Petcastnak ebben az epizódjában egy olyan szakember a vendég, aki napi szinten tapasztalja, hogy állatkínzó szó szerint bárki lehet. Egy szomszéd, egy teljesen átlagos ember mögöttünk a sorban, vagy mellettünk a moziban. Kajó Cecília, a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat Egyesület titkára a címben idézett határozott kijelentést éppen erre alapozza.
Az állatkínzók köztünk élnek – mondja, mert a súlyos állatbántalmazásoknak a többszörösét (!) teszik ki a kisebb súlyú ügyek. Ezek ugyanakkor rengeteg állat életét teszik nyomorúságossá. A kutyák, macskák, tengerimalacok, vagy a ma egyre divatosabb egzotikus állatok nem tudnak segítségért kiáltani. Ezért nekünk, embereknek kell segítséget nyújtanunk vagy kérnünk a számukra. Az nem megoldás, hogy posztolunk egyet: „segítsen valaki”. Mindenki valaki! Mindig, minden helyzetben van megoldás, addig kell menni, amíg ezt megtaláljuk – hangsúlyozza Kajó Cecília. A rendőrség, a jegyző, és a ma már komoly hálózatot képviselő civil állatvédők éppúgy segítségünkre lehetnek ebben, mint a közösségi vagy a hagyományos média.
Hallgass ide, ne legyél közömbös, hozd ki magadból a legjobb gazdit és a legjobb embert! Hallgasd meg a Kajó Cecíliával készült korábbi adást is, amelyben a leggyakoribb esetekről beszél a Bojtár Egyesület titkára. Kiderül, hogy miért ellenzik a kijárós cicatartást, vagy a póráz nélküli sétáltatást. De hallhattok arról is, mennyire gyakori ma már, hogy a válófélben lévő házasok az egykori közös kedvencért is ölre mennek.
Szerző: Haiman Éva | máj 6, 2023 | Állatvédelem
1. évad #20
„Aki állatot kínoz, emberre készül”, hangzik a Csányi Vilmos etológusnak tulajdonított kijelentés. Sok állatkínzó vált emberre veszélyes bűnözővé a bűnügyi statisztikák szerint.
Ez az állatkínzás minden formájára igaz. Még arra is, amikor egy kisgyerek, aki családi erőszak áldozata, saját frusztrációját vezeti le azzal, hogy macskákat, kutyákat, vagy egyéb, nála gyengébb, neki kiszolgáltatott állatokat bántalmaz. A vendég Vetter Szilvia, az Állatorvostudományi Egyetemen működő Állatvédelmi Központ vezetője, akinek ez az egyik fő kutatási területe.
Aki rosszul bánik az állatokkal, az nagy eséllyel rosszul bánik (majd) az emberekkel is – röviden így is összegezhetnénk a súlyos bűncselekmények elkövetőivel kapcsolatos tapasztalatokat és kutatásokat.
Szerző: Haiman Éva | márc 25, 2023 | Állatvédelem
1. évad #16
Ha állatkínzás, -elhanyagolás szemtanúja vagy, megeshet, hogy a közösségi média is meg tud mozgatni segítő erőket. De ne az legyen az első, hogy lefotózod a szerencsétlen kutyát vagy macskát, és kiposztolod a képet! Legelőször is hívd a rendőrséget, jelzed az esetet a jegyzőnek vagy a hatósági állatorvosnak. Akkor is ezt tedd, ha tudomásodra jut, hogy valahová mérget, veszélyes csalétket szórtak ki.
Azt, hogy milyen esetben hová érdemes fordulnod, megtudod a Petcast pocast legújabb epizódjából, amelynek vendége Vetter Szilvia, az Állatorvostudományi Egyetemen működő Állatvédelmi Központ vezetője.
A szakemberrel beszélgetünke egy másik adásban arról is, hogy az állatkínzók az emberekre is veszélyt jelenthetnek! Ezért is kell felejelentést tenni állatbántalmazás esetén.
