Az adás vendége, Schmidt Orsi jóval korábban lett gazdi, mint szülő. De sosem fordult meg a fejében, hogy a kutyái bármilyen módon is háttérbe kerüljenek, ha gyereke születik. Bízott abban, hogy miként sokan mások, ő is össze tudja majd egyeztetni a kutyás létet és az anyaságot.
Schmidt Orsi mint szülő a közösségi média felületein arra inspirálja a többi édesanyát, hogy töltsenek minél több időt a porontyukkal a szabadban. De gazdiként is példát mutat a kisgyerekeseknek: a vele élő két kutya, Ian és Matcha kislánya, Natasa születésével sem lettek másodrendű családtagok. Sőt, amikor csak lehet, a közös programokon is részt vesznek, és Orsi igyekszik velük is külön minőségi időt tölteni.
Orsi labrador és golden retriever kutyái kapcsán arról is beszél, miért tartja fontosnak kiemelni, hogy ezek a vadászkutyák. Valamint, hogy megkapják azt a mennyiségű minőségi együtt töltött időt, amire szükségük van. Az adás vendége handler (kiállítási felvezető) és vadász is egyben. Így azt is megtudhatjuk, hogy bizonyos szintig egy kuya sikeres lehet kiállítási és munkakutyaként is.
Ha már szülő vagy, és van kutya a családban, vagy még csak gazdi vagy, de terveid szerint előbb-utóbb szülő leszel, ezt az adást is ajáljuk figyelmedbe. Ebből megtudhatod, hogyan tudod a két szerepet a legjobban összeegyeztetni!
Magyarországon még viszonylag újnak számító kutyás aktivitás a hoopers, amiről versenyzőkkel, bírókkal és a Hoopers Hungary egyik alapítójával beszélgettünk a 2024-es versenysorozatuk halásztelki állomásán a Csepel-szigeti Kutyaiskolában zajló eseményen.
Juhász Adrienn, a Hoopers Hungary egyik alapítója elmondja: ez egy olyan kutyás sport, ami a kutyák számára kevésbé megterhelő, mint mondjuk az agility. Elkezdeni akkor szokta javasolni, amikor már a kutya helyben tud maradni. A kutya ugyanis a gazdi távoli irányításával megy végig a hoopers pályán, a gazdi egy kijelölt területről irányítja a kutyát. Tehát a kutyának önállóan kell teljesíteni az akadályokat. Ez az aktivitás vagy sport is, mint minden más, nagyon erősíti a kutya és a gazdi közötti kapcsolatot. Kölcsönös bizalomra van szükség a távoli irányítás miatt.
A hoopers az a sport, amit bármilyen kutyával el lehet kezdeni, nem fontos az, hogy egy atletikus testalkotú legyen a kutya. De igazából mindegyik sportnál nagyon fontos az, hogy a kutyát megfelelő állapotban tartsa a gazda, tehát ne legyen túlsúlyos. Bármilyen fajtájú és habitusú kutyával lehet űzni a hooperst. Teljesen mindegy a testalkata, vagy a fajtája, vagy a mérete, ez lehet egy pici csivava, vagy akár egy nagy rottweiler.
Debreczeni Krisztina kiemelt hoopers instruktortól és hoopers bírótól megtudjuk az adásban, hogy milyen elemekből épül fel egy pálya. Az aktivitás a nevét a kapuszerű hoopokról kapta, ezek alatt kell átfutnia a kutyának. Vannak nagy átmérőjű hordók, ezeken kell visszafordulni, vannak kúszók, ezek magasabbak és rövidebbek, mint agility-ben. Van egy kapu nevű akadály is, és ezekből lehet végtelen számú variálást csinálni egy-egy gyakorláson, versenyen.
Kriszti is mindenkinek ajánlja ezt az aktivitást. Azoknak a kutyáknak is, akik nem ugorhatnak a testalkatukból adódóan sérülés veszélye miatt. Az óriás testűeknek is, akik lomhábbak, a fiatalaknak és az időseknek is, mivel nem kell ugrani, így kíméli az izületeket.
Mosolygó Sándor, aki szintén kiemelt hoopers instruktor és bíró, két sheltie-vel űzi rendszeresen ezt a sportot. Sanyi a kutya és a gazdi közötti kommunikáció erősödését látja az aktivitás egyik legnagyobb előnyének. Hang- és testjelekkel is irányítja a gazdi a kutyát, akire ugyanúgy kell neki figyelnie, mert csak így tudnak eredményesen együtt dolgozni.
Egy örökbe fogadott kutyus, Mázli már sok versenyen szerepelt sikeresen, pedig félős. Azonban gazdája, Pőthe Péter már a kezdetektől azon dolgozik, hogy első kutyusának a lehető legjobb élete legyen. Ezért már az elején kutyaiskolába vitte, majd nemsokkal később már a hoopers és az agility is része lett a mindennapjaiknak.
Tartsd szem előtt, hogy a csincsillák éjszakai gárcsálók, és nem tudnak ezen valtoztatni. Szóval, ha teljes csendet szeretnél, nem a csincsilla a jó választás számodra!
Mielőtt csincsilla beszerezése mellett döntesz, gondold végig, hogy 15-20 évig is élhet, fogsz-e tudni róla egész életén át felelősen gondoskodni!
A csincsillák mozgásigénye nagy, a terrárium vagy a kis ketrec nem valók ezeknek a kis rágcsálóknak. Minimum 100×60 cm alapterületű és 150 cm magas ketrecben érzik jól magukat, sok polccal és bújókkal. Kerékből legalabb 45 centiméteres, zárt felületűt vegyél, az ennél kisebbekben beteg lesz a gerincük.
A ketrecbe alomnak jó min6segű forgácsot, nyárfa-, kender- vagy papíralmot, esetleg lenalmot használj. Megoldás lehet a molton alapú alomszőnyeg is, mert a csincsilla szobatisztaságra is nevelhető!
A ketrecet világos, huzatmentes helyre tedd. Meleg napokon (már 23 fok felett) már gondoskodni kell a helyiség hűtéséről, mert a csincsilla nagyon érzékeny állat, hamar hőgutát kaphat. Vízben nem szabad fürdetni, mert megfázhat, a bundája lassan szarad. Csak a homokfürdőt szeretik, de azt naponta, így fontos, hogy legyen erre lehetősége.
A csincsilla társas rágcsáló, egyedül sosem lesz teljes élete. Az ideális társítás az egy ivartalan hím és nőstény vagy két nőstény, de csak öszeszoktatás utan.
Legfontosabb táplálékuk a széna és a csincsillák számára készült táp. A jó táp minimum 20% rosttartalmú, pelletalt, aminek minden szeme ugyanúgy néz ki. A tenyésztápoktól, magkeverékektől és a cukros tápoktól hamar megbetegszenek ezek a kis rágcsálók.
A gyümölcs és a zöldség nem tesznek jót a csincsillák egészségének. Ha kényeztetni szeretnéd a kis rágcsálók ízlelőbimbóit, száírtott gyógynövényekkel tedd, abból szívesen valogatnak.
ltatni golyós vagy szelepes önitatóból érdemes, a tálkás vizet a csincsillák összekoszolják. Az önitatóba természetesen minden nap friss vizet kell tenni.
A csincsilla nem szereti, ha ölelgetik. Az ember felé inkább ők szeretnek nyitni. A gyerekekkel általában nehezen jönnek ki. A helyüket vadul védik, a macskaktól, kutyáktól is nagyon félnek, ezt feltétlenül tartsd tiszteletben!
Ha a csincsillák megbetegszenek, egzotikus szakállatorvoshoz kell őket vinni, mert speciális ellátást igényelnek.
Ha már van csincsillád, de nem tudod vállalni a tartását, fordulj segítségért a rágcsálómentéshez!