Ma Magyarországon a kutyáknak csak az 5-10 százaléka ivartalanított, a macskáknál pedig még rosszabb ez az arány. Ennek egyik fő oka a rengeteg hiedelem, ami az ivartalanítás körül még ma is él.
A Petcastnak ebben a felújított epizódjában sorra vesszük ezeket a tévhiteket Fodor Kinga állatorvos, az Állatorvostudományi Egyetem Tanszékvezető docense és Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga elnöke segítségével.
Szó esik arról, igaz-e hogy az ivartalanítás elhízást, elbutulást, pajzsmirigy-alulműködést, csontrákot, vagy diszpláziát okoz (NEM).
Igaz-e, hogy a műtét kockázatos, előtte egyszer ellenie van egy legalább tüzelnie kell a szukának, hogy ezzel egy örömforrástól fosztjuk meg a cicát, kutyát (NEM).
Igaz-e, hogy felborítja a hormonháztartást, eltorzítja a személyiséget, megváltoztatja a viselkedést (NEM).
Meg beszélünk arról is, hogy mindezekkel szemben milyen előnyei vannak a műtétnek, aminek – ha egyszeri kiadásként megterhelő is lehet –, bele kell férnie a felelős állattartásba.
Városban, főleg nagyvárosban kutyát tartani nem egyszerű. Mégis sokan és egyre többen választanak maguk mellé négylábú társat, például Budapesten. Ez rengeteg kérdést felvet és számos probléma forrása, amikkel az olyan elhivatott civilek igyekeznek választ és megoldást találni, amilyen például a ZöldEb Kutyás Érdekvédelmi Egyesület.
Elnökük, Hirbek Edina a vendég, aki elmondja, hogyan, milyen módokon próbálják meg edukálni az új kutyásokat és főleg a gyerekeket. Annak érdekében, hogy minél többen megértsék, milyen felelőséggel jár a kutyatartás. Ezzel is igyekeznek elérni, hogy kutyások és nem kutyások békésen tudjanak együtt élni, hogy kevesebb legyen a konfliktus. Ez utóbbinak egyébként még mindig főleg a fel nem szedett kutyagumi az oka.
A ZöldEb azért is küzd, hogy a kutyások ne érezzék magukat másodrendű állampolgárnak. Mert rengeteg zöld terület, park el van zárva a kutyások elől. Közben az olyan, amúgymiközben az olyan, egyáltalán nem kutyázásra való helyek, mint a plázák, egyre inkább kutyabarátként hirdetik magukat. A ZöldEb ez ellen egyebek mellett az úgynevezett integrált parkok létesítésével igyekszik tenni.
Ha városi kutyás vagy, és különösen, ha Budapesten élsz, ez az adás neked szól!
Hirbek Edina nem mellesleg kisállatpszichológus, és ebben a minőségében is volt már a Petcast vendége. A zajszorongásról, zajfóbiáról vele beszélgettünk, azt az adást itt találod.
A kutyaetetés körüli tévhiteket ezúttal is egy szakértő segít eloszlatni és tisztázni: mit eszik, ehet valójában a kutya. Az adás vendége Fodor Kinga állatorvos, kisállattáplálási szakértő, aki könyvet is írt a témában Mit egyen a kutyám címmel.
Állítások arról, mi a jó a kutya számára. És válaszok, hogy valóban mi a jó, ha mit – és hogyan – eszik a kutya.
Állítás: A tápok, konzervek egészségtelenek, természetellenes ezekkel etetni a kutyát.
Válasz: Tényleg egy természetellenes táplálási mód, mert az állatok a természetben nem konzervből, meg zacskóból szerzik a táplálékaikat. De ha belegondolunk, az is természetellenes, ahogyan tartjuk ma az állatainkat. Ebben a környezetben legalább olyan táplálékot adjunk az állatnak, aminek a beltartalma, összetétele megközelíti azt, amire a fajnak a leginkább szüksége van. A tápok minősége azonban nagyon eltérő, fontos a körültekintő választás!
2. Állítás: A kutya ragadozó, nyers hússal kell etetni.
Válasz: Azt szokták mondani, hogy a farkas sem főzi meg nagy kondérban a táplálékot. Igen ám, csakhogy amíg a farkasból kutya lett, addig eltelt százezer év, és azokból a farkasokból lettek kutyák, akik nagyon jól alkalmazkodtak ahhoz a táplálékhoz, amit az ember fogyaszt. Másrészt a farkasok átlagosan 4-5 évig élnek, maximum 6. A kizárólag nyers hússal, csonttal etetés nagyon súlyos kalcium- és jódhiányhoz vezet már egy éven belül. A nyers vagy a B.A.R.F. etetést lehet jól, sőt professzionálisan csinálni, de ehhez nagyon kell érteni.
3. Állítás: A házi koszt a legjobb a kutyának.
Akkor, ha tényleg tudjuk, hogy mit adunk a kutyának, és nem az általunk el nem fogyasztott maradékokból rakunk össze valamit, mint a konyhamalacnak. A házi koszt jó esetben egy kimondottan a kutya számára válogatott alapanyagokból összeállított takarmánykeverék.
5. Állítás: A csirkés tápok allergiát okoznak.
Válasz: A statisztikák szerint ez nem igaz. Tíz vakarózó, bőrszőrtüneteket mutató kutyából mindössze egy táplálékallergiás, és az összes táplálékallergiás kutyának csak körülbelül a 4-5 százaléka allergiás kimondottan a csirkére. Sokkal gyakoribb a marhahúsallergia kutyáknál.
7. Állítás: Fontos, hogy a kutya étrendje változatos legyen. Aki táppal etet, időnként váltogassa azt.
Válasz: A teljesértékű táp lényege, hogy gyakorlatilag minden tartalmaz, amire a kutyának szüksége van. Ha azt látjuk, hogy a kutya jó étvággyal megeszi a tápot, egészséges, szép a szőre, megfelelő a vitalitása, akkor biztosak lehetünk benne hogy megfelelő az az eledel. A kutya nem ember, nem vágyik mindig új ízekre, ezt csak mi, emberek gondoljuk, mert mi szeretjük a változatosságot.
8. Állítás: Naponta többször kell etetni.
Válasz: Egészséges felnőtt kutyát egy nap egyszer kell megetetni. A húsevő ragadozók emésztése másként működik, mint az emberé. Ha egyszer egy nap megkapja az adagját, majd az 24 óráig emésztheti, az számára az ideális. Vannak természetesen kivételek: a kölyköket gyakrabban kell etetni, a gyomorcsavarodásra hajlamos, nagy testű kutyának kétszer adjunk enni és az 5 kg alatti fajtáknak is, mivel náluk sokkal gyorsabb az anyagcsere.
9. Állítás: Egy héten legalább egyszer kell koplaló napot tartani.
Válasz: Nem kell, de lehet. Az ideális kondíció megtartásának az egyik nagyon jó módja a koplalónap. Ez nem okoz egyik kutyának sem akkora szenvedést, mint ahogy ezt mi emberek gondoljuk. Ellenben kapunk egy hosszú életet élő egészséges, nagyon jó kondícióban lévő kutyát. Az 5 kiló alatti kutyáknál azonban nem szabad koplalónapot tartani.
10. Állítás: A válogatós állat is ráfanyalodik az ételre, ha éhes!
Válasz:
Ez így van. A kutya leginkább akkor lesz válogatós, ha megszokta, hogy válogathat. Tehát, ha kap valamit, és nem tetszik neki, akkor néz a nagy szemeivel, és mi mindennel megkínáljuk, csak hogy egyen. Nyugodtan lehet azt csinálni ilyen kutyánál, hogy letesszük neki a számára megfelelő keveréket vagy tápot, nem eszi, elveszük. Fél nap után megint odaadjuk, nem eszi, elveszük. Másfél-két nap után már a kutya el fogja kezdeni enni, hiszen éhes. Drasztikus módszermek tűnik, de az esetek 99%-ában működik.
Fodor Kinga kisállattáplálási szakértő állatorvostól a Petcast adásában korábban már hasznos tanácsokat kaphattál arról, milyen veszélyekkel jár, ha túlsúlyos lesz a kedvenced, és hogyan előzheted meg az elhízást. De beszélgettünk vele a kutyákra veszélyes ételekről, meg arról is, hogyan vigyázzunk kisállatainkra karácsony környékén.
